A felsőoktatástól mentorálást és nemzetközi projekteket, a leendő munkahelyüktől rugalmasságot várnak a Z generációs fiatalok
A home office és a munka-magánélet egyensúlya az egyik legfontosabb számukra a leendő munkahelyükön.
A home office és a munka-magánélet egyensúlya az egyik legfontosabb számukra a leendő munkahelyükön.
Újra divatba jött az olvasás?
Esélyük sincs arra, hogy saját házat vegyenek, ezért inkább élményekre költenek a tizen- és huszonévesek, akik számára a felvágás, vagyis "flexelés" sem utolsó szempont.
Megkérdezték a fiatalokat, miért boldogok az országban.
Érdekes adatokat közölt az amerikai Gallup piac-és közvéleménykutató intézet.
Anyagi problémák, klímaváltozás, mentális problémák, vagy egyszerűen csak azért, "mert nem." Egyre több fiatal nő dönt úgy, hogy nem szeretne gyereket vállalni sem most, sem pedig a jövőben, pedig az elengedett diákhiteltől kezdve a CSOK-on át a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen.
A Z generáció tagjai, vagyis az 1996 és 2013 között született fiatalok nagy része év közben gyakornokként is dolgozik a tanulmányai mellett. Motiválásukban kiemelt szerepük van a munkavállalóknak - ehhez ad tippeket a Mind-Diák Szövetkezet.
Egyeseknek egy Cartier-óra, másoknak egy világkörüli út jelenti a luxust. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói megvizsgálták, mire vágynak a 23-25 évesek.
Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy fognak kommunikálni, vezetni, bankolni, lakni és utazni, mint mi. De hogyan?
2050-ben diploma helyett a vizsgával nem megszerezhető szociális készségeken lesz a hangsúly, és a vezetői képességeket nem feltétlenül az iskolapadban, hanem a munkahelyi ranglétrát végig járva fogják megszerezni – derül ki az Adecco Csoport generációs felméréséből.
Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja szerint a munkáltatóknak nem kell félniük a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától.
"15-20 évvel ezelőtt, a hagyományos tömegmédia korszakában, a fiatalok többnyire belátták, hogy nem lehet mindenki híres, nem lehet mindenki sztár, hanem egy adott korosztályban csak 15-20 olyan híres énekes vagy előadóművész van, akit többen ismernek" - mondta Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, hozzátéve, hogy ma a fiatalok számára "a láthatóság és az ismertség a siker egyértelmű és kizárólagos fokmérőjévé válik".
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.